A banda tartott egy élő listening party-t, mely során egyesével végigmentek az Evolve dalain, és mindegyikről mondtak néhány szót. Szerintem ez mindig nagyon érdekes, ezáltal még inkább megtöltődik egy dal tartalommal, az én esetemben az It’s Time volt az a dal, ami rengeteget jelentett önmagában is, de amint hallottam róla egy s mást másoktól és a bandától, hogy tulajdonképpen mit is jelent nekik, még több erőt és energiát adott neki. A rövid videókat Twitterre posztolták egyesével.

Menjünk akkor sorba, mindent lefordítok nektek (a zárójeles “link” a tweetekhez vezet):

1. I Don’t Know Why (LINK)
Dan: Az I Don’t Know Why egy sötét nyolvanasévekbeli/ jövőbeli hangzással életre keltett dal, ami egy veszélyes kapcsolatról szól, vizuálisan pedig a kedvenc filmjeim jelennek meg benne a nyolcvanas évek végéről, kilencvenes évek elejéről. Amikor alkotunk, akaratlanul is vizuálisnak kell lenned, főleg manapság, amikor a vizualitás és a hangzás kéz a kézben járnak, egymás szinonímái.
Wayne: Bármikor örömmel leteszem a gitáromat, ha valami más ötlet felmerül, mert nektek srácoknak nagyon jó ötleteitek vannak, amik nekem nem jutnak eszembe, olyan ez, hogy négy különböző agy dolgozik egyszerre.
Dan: A gitár teszi olyan jóvá azt a dalt, az a kedvenc részem.

2. Whatever It Takes (LINK)
Dan: Ez a dal a legsebezhetőbb, lírai dalom, amit valaha írtam. Dalszerzőként tipikusan az okozta a gyengeségemet, hogy metaforák mögé bújtam, mert féltem, hogy az emberek megtudják, mit mondtam vagy gondoltam valójában, és ez az a dal, ahol igyekeztem igazán megnyílni és egyértelműnek lenni.
Wayne: Néhány dal csak úgy bumm, elkészül, míg másokat át kell dolgozni.
Dan: A refrént jó párszor átírtuk.
Wayne: Igen, ez körülbelül a harmincadik generációja a dalnak.
Dan: A Whatever It Takes megtestesíti az albumot, tiszta, precíz és érzelmes, és remélhetőleg elvezeti az embereket oda, ahol elfogadják gyengeségeiket, bizonytalanságukat és szembesülnek velük, eközben pedig teljesítenek mindent, amit akartak, és ez a dal arról szól, hogy bármi áron megtegyék ezt, hogy elfogadd önmagadat, és bármi áron érd el az álmaidat.

3. Believer (LINK)
Dan: A Believerben a legnehezebb a dobolás, és Platzman egy rendkívül jó dobos.
Platz: A dal ezzel a szemetes dobbal kezdődik, ami konkrétan egy szemetesláda a dob felett, és bár a tempó lassú, nagyon aktívnak kell lenni, mert igazán trükkös egy dal.
Dan: Úgy véltük, ez a dal az igazi átmenet a Smoke + Mirrorsból az Evolve-ba, benne van a Smoke + Mirrors alatt keletkezett düh, az átmenet pedig elvisz a megváltáshoz és a reményhez, ami az ünneplés, maga az Evolve. Szóval a fejemben ez a dal hídként létezik a két lemez között, és ezért jelent meg a Believer elsőként.

4. Walking The Wire (LINK)
Dan: A Walking The Wire egy szerelmes dal, és határozottan nem jellemző rám szerelmes dalokat írni, nem azért, mert nem szeretek vagy mert szívtelen lennék, csak nem olyan könnyű nekem ez anélkül, hogy ne legyen túl elcsépelt, olyan amit korábban már százszor leírtak. Eddig minden kapcsolatomban úgy éreztem, hogy bármely pillanatban darabokra eshet, mintha drótkötélen sétálnál, és ez gyönyörű fent a magasban, de tényleg bármikor összedőlhet az egész. Sok kapcsolatom jutott erre a sorsra, de élvezd a jelen pillanatait, csodáld a magasságot, viszont ne nézz le, mert akkor látni fogod, mi van alattad.
Wayne: Igen, ez a dal rólam és Danről szól.

5. Rise Up (LINK)
Dan: A Rise Up-on John Hillel dolgoztunk együtt, aki egy fantasztikus producer és egy rendkívüli ember egyaránt. Szerintem Wayne gitárjával állt össze igazán a dal, az tette rá a pontot az i-re. Ez egy erőteljes dal, ami arról szól, hogy látni akarja a világot, illetve hogy kinyitja az összes ajtót még úgyis, hogy az talán bántani fogja őt, mert a hibák az élet nagyon fontos részei. Szeretek élni és szeretem az embereket is.

6. I’ll Make It Up To You (LINK)
Dan: Ebben a dalban egy elképesztő Wayne-féle gitárszóló van, az I’ll Make It Up To You rendelkezik leginkább nyolcvanas évek hangzással az albumon, ez az egyik kedvenc dalom a lemezen. Számomra ez a hetedikes táncokat hozza vissza azzal a lánnyal, aki tetszik neked, mint a Lady In Red című szám, az a szerzemény brilliáns.

7. Yesterday (LINK)
Dan: A Yesterday-en Alex Da Kid-del dolgoztunk, és a fiatal korunk kedvenc bandái dalaiból inspirálódtunk, Alex nagyon-nagyon jó a különleges, fekete zene ritmikus hangszerelésben, segített abban, hogy összeálljon a kép.
Platz: Rengeteg különféle hangzás jelenik meg együtt.
Dan: Nagyon izgatott vagyok, hogy élőben játszhassuk ezt a dalt.

8. Mouth Of The River (LINK)
Wayne: Ez egy mókás dal, a producer, akivel együtt dolgoztunk egyelőre nem olyan ismert, Tim Edgarnak hívják, és ez az egyik első munkája volt számunkra. Nagyon jó volt vele dolgozni.
Dan: Ő egy igazi zenész, több hangszeren is játszik, és fantasztikus, amikor új dolgokra kerül sor, különböző módokon tudja a dobolást meleggé és frissé tenni, miközben együttesen van meg az analóg és a digitális érzet.

9. Thunder (LINK)
Dan: A Thunder a legminimalistább dal az Evolve-on, amit nagyon nehéz volt elérni számunkra, egy igazi kihívás, nagyon élveztük. Lefejtettük a rétegeket, és próbáltunk mégis olyat alkotni, ami érdekes lesz. A dallamot is nehéz volt létrehozni. Minimalizmusa ellenére egy erőteljes dal, dalszövegileg a legőszintébb. A fiatalságomról szól, a jó és a kevésbé jó részeiről egyaránt.

10. Start Over (LINK)
Dan: Amikor megszólal a basszus a második verzében,az visszarepít engem A Graceland korszakba, ami a kedvenc lemezem Paul Simontól.
Ben: Király volt, hogy lehetőségünk nyílt egy kicsit valami nem szokásosat is kipróbálni. Az nem gyakori, hogy a hüvelykujjamat rányomom egy húrra az Imagine Dragons zenéjében, de van ebben a dalban egy csapkodós hangzás.
Platz: Megidézed a belső mogyoróidat?
Wayne: Törd szét!
Ben: Mindig ütögetned kell azt a dolgot.
(Emlékeztek a fenékcsapkodós dalra? Úgy tűnik ez (is?) egy ilyen mestermű)

11. Dancing In The Dark (LINK)
Dan: Néhanapján ez a kedvenc dalom az albumról. Szabadságról szól a sötétségben, arról a kötetlenségről, amikor a sötétben senki nem lát, és bármit csinálhatsz, szabadon táncolhatsz, és ez egy gyönyörű kép, mert életem nagy részében féltem a rivaldafénytől és attól, amit az emberek gondolhatnak, szóval most már csak egyszerűen kizárom és a sötétben táncolok.





@imaginedragons